tanar

tanar szó jelentése

A 'tanár' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: Jelentése: A 'tanár' szó a tanítás, oktatás fogalmával kapcsolatos. Egy személyt jelöl, aki hivatásosan oktat, tanít egy adott területen, általában egy iskolában vagy más oktatási intézményben. A tanár feladata az ismeretek átadása és fejlesztése, valamint a diákok/előadásokkal foglalkozó hallgatók irányítása és segítése. Fogalma: A tanár egy olyan személy, aki rendelkezik megfelelő képesítésekkel és szakmai tudással ahhoz, hogy másoknak oktatást nyújtson. A tanár feladata a tananyag kidolgozása, órák előkészítése, valamint az órák tartása és vezetése. A tanár felelős a tanulók előrehaladásának követéséért, értékelésükért és visszajelzésükért is. Emellett a tanár fontos szerepet játszik a diákok/előadásokkal foglalkozó hallgatók nevelésében is, hiszen segíti őket az önfejlesztésben, problémamegoldásban és kritikai gondolkodásban. A tanár lehet általános iskolai tanító, középiskolai vagy felsőoktatási oktató, szakoktató vagy egyetemi professzor is. A tanári hivatás fontos és megbecsült szerepet tölt be a társadalomban, hiszen az oktatás az emberi fejlődés és társadalmi előrehaladás alapvető pillére.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "tanár" szó eredete a latin "tutor" szóra vezethető vissza, amelynek jelentése "felügyelő" vagy "segítő". A latin szó a "tueri" igéből ered, ami "megfigyelni" vagy "védeni" jelentést hordoz. Ez a szó a középkori latinban átalakult a "tutor" alakba, ami elsősorban az oktatást végző személyekre utalt.

A középkorban a tanár feladata valójában nem csak az oktatás volt, hanem az iskolai diszciplináris és nevelési feladatok is. A tanárok mindennapi életük során gyakran foglalkoztak a diákokkal való kapcsolattartással és gondoskodással is.

A magyar nyelvbe a "tanár" szó első írásos említése 1342-ben történt. Az etimológia szerint a magyar nyelvben található "tan-" előtag a szláv nyelvekből (például lengyel: uczeń, cseh: žák) eredeztethető, ami diákot jelent.

Az idők folyamán a tanár szerepkör és funkció folyamatosan változott és fejlődött. Ma a tanár egy olyan személy, aki oktatást ad, ismereteket közvetít, és segíti a tanulók fejlődését és nevelését.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A tanár segített a diákoknak megérteni a bonyolult matematikai fogalmakat.
2. A tanár feladott egy házi feladatot a következő órára.
3. A tanár nagyon türelmes volt a kérdéseinkkel és készségesen válaszolt rájuk.
4. Minden nap az iskolában találkozom kedvenc tanárommal.
5. A tanár nagyon elismerően beszélt a munkám felől.
6. Az angoltanárnk nagyon jól tudja magyarázni a nyelvtani szabályokat.
7. A fizikatanár tartott egy érdekes kísérletet, hogy megmutassa az elektromosság működését.
8. Azt hiszem, a tanárnk valóban érdekelt abban, hogy fejlődjünk és sikeresek legyünk az életben.
9. Az iskola új tanárt vett fel történelemből, aki rengeteg izgalmas történetet osztott meg velünk.
10. A biológiatanár szervezett egy kirándulást, hogy megfigyeljük az élőlényeket a természetben.

Rokonértelmű szavak

oktató, pedagógus, nevelő, mentor, instruktor, edző, tanító, oktatómester, tanítómester, iskolamester

Fonetikus átírás

/ˈtɒnɒr/

Betűrendben közeli szavak

csermely, je, pozicio, idezojel, hiresseg, tanar, kakas, napfelkelte, marcius, sakal, hadsereg,