szuperlatívusz

szuperlatívusz szó jelentése

A 'szuperlatívusz' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a fokozás egyik formáját jelöli. A szuperlatívusz a legmagasabb fokú jelzőt vagy melléknevet fejezi ki, amikor valamit vagy valakit a többi közül kiemelten, legfelsőbb minőségben vagy mértékben ír le. A szuperlatívusz képzése általában az alapfokú jelzőhöz az '-st' ragot kapcsolva történik, például: leggyorsabb, legnagyobb. Ezen kívül vannak olyan szabálytalan szuperlatívuszok is, amelyek különleges képzéssel rendelkeznek, például: legjobb, legrosszabb. A szuperlatívusz használata segít a kommunikációban a dolgok vagy tulajdonságok összehasonlításában. Például: "Ez a könyv a legérdekesebb, amit valaha olvastam" vagy "Ő az én legkedvesebb barátom."

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "szuperlatívusz" szó eredete a latin nyelvre vezethető vissza. A szó két latin szóból áll össze: "super" és "latus".

A "super" jelentése "felül", "fölött" vagy "túl", míg a "latus" jelentése "oldal". Az eredeti latin kifejezés, amiből a "szuperlatívusz" szó kialakult, a "superlativus gradus" volt, ami annyit jelent, hogy a fokozottan felülmúló fok.

A szuperlatívusz egy olyan nyelvi kifejezés, amely a legmagasabb fokozatot vagy rangot fejezi ki valamiben. Például, ha valaki azt mondja, hogy egy film a "legjobb", akkor a "legjobb" kifejezésben van jelen a szuperlatívusz.

Az etimológiai értelemben vett "szuperlatívusz" szót először a 16. századi nyelvészeti munkákban találhatjuk meg, majd az idők során bekerült a modern nyelvekbe is.

Betűrendben közeli szavak

szulfid, szülőföld, szülőotthon, szünet, szünetel, szuperlatívusz, szuperszónikus, szupináló, szupplementum, szupportív, szupranacionális,