szeg

szeg szó jelentése

A "szeg" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen határozható meg: 1. Jelentése: A "szeg" egy főnévként használt szó, amely a következőképpen értelmezhető: - Földrajzi értelemben: Az országúttól, várostól vagy falutól távolabb eső területeket nevezzük szegnek. - Települési értelemben: Olyan külvárosi területet, elővárost vagy lakónegyedet nevezünk szegnek, amely távolabb helyezkedik el a városközponttól. - Építészeti értelemben: Egy épületnek vagy építménynek az éleit, sarkait jelölheti, amelyek előreugranak vagy kihúzódnak az alaprajzból. 2. Fogalma: A "szeg" egy olyan területet vagy részt jelöl, amely valamilyen módon elhelyezkedésében vagy funkciójában eltér az adott kontextustól vagy közegétől. Ez lehet földrajzi, települési vagy építészeti kategóriában is megjelenő fogalom. Fontos megjegyezni, hogy a "szeg" szó más összetett szavakban is felbukkanhat, például "szeglet", "szegletnyi", "szegletes" formában, amelyek további jelentéseket és fogalmakat hordozhatnak.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "szeg" szó eredetének pontos meghatározása nem egészen egyértelmű, de valószínűleg a következőképpen alakult ki:

A "szeg" szó a középkori magyar nyelvből származik, és eredetileg a kis méretű, hegyes véggel rendelkező tárgyakra utalt. A szóval jelölhető tárgyak közé tartozott például a tű, a szegecs vagy a kis méretű fémkapocs. Az eredeti jelentése tehát "hegyes végű tárgy" volt.

Az etimológiai kutatások során feltételezhető, hogy a "szeg" szó nagyon régi eredetű, és kapcsolatban lehet a török nyelvcsaládba tartozó szavakkal. Így például az oszmán-török nyelvben is megtalálható a "sögüt" vagy "sögüd", ami hegyes tárgyat jelent.

Az idők folyamán a "szeg" szó jelentése kitágult, és már nem csak konkrét tárgyakra vonatkozott. A mai nyelvhasználatban már átvitt értelemben is alkalmazzuk, például "szegény" vagy "belevalóság" kifejezésekben.

Fontos megemlíteni, hogy az etimológiai kutatások során mindig vannak bizonytalanságok és elméletek, így a "szeg" szó eredetét teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani. Azonban az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a szó eredete valószínűleg a középkori magyar nyelvből származik, és kapcsolatban lehet az egyéb török nyelvi elemekkel.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A szeg falú házakat szeretem, mert olyan rusztikus hangulatot árasztanak.
2. Kérlek, szegd be a fájdalmas pontot egy ragtapasszal.
3. A szeg a legfontosabb elem a képkeret összeszereléséhez.
4. Nehéz megérteni, hogy miért van annyi szeg az úton, talán építkezés zajlik.
5. A szeg arra való, hogy tárgyakat rögzítsünk vele a falra.
6. Az idős bácsi fejét egy fekete kalap és piros szeg díszítette.
7. Sokszor sikerült már elszúrnom a szeg beverését, mindig félreütöm a kalapáccsal.
8. A kisfiú örömmel talált egy régi, rozsdás szeggel teli dobozt a padlásról.
9. A cipő talpa tele volt kavicsokkal és szeggel, ami kellemetlenné tette a járást.
10. Az óvónő segített a gyerekeknek megbontani az ételt, aminek része volt egy kis műanyag szeg is.

Rokonértelmű szavak

szöge, csapda, megfogó, fogságba ejtő, csapdába esztető

Fonetikus átírás

A fonetikus átírást a 'szeg' szó kiejtéséhez az alábbi módon lehet megadni: [sɛg].

Betűrendben közeli szavak

cherub, grammatikus, rim, onkivulet, facsemete, szeg, szinvaksag, biztositek, khan, fajdalom, fair,