skapuláré
skapuláré szó jelentése
A 'skapuláré' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A skapuláré egy katolikus vallási tárgy, amely egy kis textildarab, általában téglalap alakú, amit a hívők a nyakukban viselnek. A skapulárét általában a szerzetesrendek hívei viselik, és az adott rend szimbólumait vagy szentek képeit tartalmazza. A skapulárét viselete a hívőket a rendhez vagy a szentekhez kötődésük jeleként szolgálja, valamint védelmet és kegyelmet remélnek tőle. A skapuláréról úgy tartják, hogy viselete segíti a hívőket a lelki növekedésben és védelmet nyújt az evilági veszélyektől.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "skapuláré" szó eredete a latin "scapula" szóból származik, ami vállat vagy lapockát jelent. A skapuláré eredetileg egy olyan öltözéktartozék volt, amelyet a szerzetesek viseltek a vállukon. Ez a ruhadarab egy hosszú, téglalap alakú textil darab volt, amely elől és hátul lelógott a testükről.
A skapulárét először a ciszterciek rendje alkalmazta a 12. században, majd később más szerzetesrendek is átvették. Az eredeti célja az volt, hogy emlékeztessen a szerzetesekre fogadalmaikra és az Istennel való elkötelezettségükre.
Az "skapuláré" szót először a 14. században használták, amikor már nem csak ruhadarabot, hanem egy vallási jelvényt is jelentett. Ennek az új jelentésnek megfelelően később más vallási tárgyakra is alkalmazták, például kis textil ikonokra vagy képekre, amelyeket hívek viselhetnek magukon.
Az etimológiája tehát visszavezethető a latin "scapula" szóra, amely aztán később a középkori latinban "scapulare" formában jelent meg, majd későbbi nyelveken, például az angolban és franciában is hasonló formában maradt meg.
Betűrendben közeli szavak
sivár, skála, skaláris, skandalum, skanzen, skapuláré, skizma, skizofrénia, skolasztika, skorbut,