santa

santa szó jelentése

A 'sánta' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen írható le: A 'sánta' jelzőt általában olyan emberekre vagy állatokra használjuk, akiknek valamilyen mozgásszervi problémájuk van, ami miatt nehézségeik vannak a járásban vagy a futásban. A sántaság lehet átmeneti vagy tartós, és különböző okokból eredhet, például sérülésből, betegségből vagy veleszületett rendellenességből. A 'sánta' szó használható átvitt értelemben is, hogy valaki vagy valami nem tökéletes, hibás vagy hiányos. Például mondhatjuk valakire, hogy 'sánta kifogásokat talál', ami azt jelenti, hogy az illető kétségbe vonja vagy igazolni próbálja saját cselekedeteit vagy döntéseit. Emellett a 'sánta' szó egyes kifejezésekben is előfordulhat, például 'sánta igazság', ami arra utal, hogy valami nem teljesen igaz vagy megbízható.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A „sánta” szó eredete a középkori latin „sanctus” szóból ered, ami „szent” vagy „tiszta” jelentést hordozott. Ez a szó a középlatinban átváltott „sanctus”-ból, ami már a jelentéseit elvesztve csak a hangzására utalva, azaz a „szent” jelentésétől függetlenül használták.

Az ómagyar nyelvben az igei alakok használata volt jellemző, például „sántít”, ami „egy lábbal járni” vagy „kétéltűen mozogni” jelentést hordozott. Az igealakokból kialakult melléknévi forma volt a „sánta”, ami az eredeti jelentéstől eltérve általánosabb értelemben azt jelenti, hogy valaki vagy valami mozgásban korlátozott vagy rendellenes.

Egyes nyelvészek szerint a „sánta” szó etimológiája kapcsolatban állhat az indoeurópai nyelvi gyökkel is - "sem" -, ami mozgásra vagy járásra utal. Azonban ez csak egy elmélet, és nem bizonyított tény.

Összességében a „sánta” szó eredetileg a középkori latinnak köszönhetően jött létre, majd az ómagyar nyelvben alakult ki az igealakokból. A pontos etimológiája azonban továbbra is vita tárgya a nyelvészek között.

Szófaja és helyesírása

A 'sánta' szó szófaja melléknév.

Példamondatok

1. A balesetben megsérült lába miatt sántikálva járt.
2. Az idős úr nehezen tudott a botja segítségével sántítva haladni.
3. A kisfiú sántító léptekkel közeledett az iskolához.
4. A táncóra után fájdalmasan sántított a lány.
5. Az égő fűző miatt féloldalasan sántított a lány.
6. A futballmeccsen történt sérülés után sajgó lábbal sántított hazafelé.
7. Az autóbalesetben megsérült fiatalember hónapokig csak sántítva tudott közlekedni.
8. A botját támasztva próbált megküzdeni a sántaságával az idős néni.
9. Az izomsérülés miatt néhány hétig csak sántítva tudott mozogni a sportoló.
10. A hegyi túrázás során elfáradt lábakkal kezdett el sántítani a férfi.

Rokonértelmű szavak

béna, bicegő, sántító, tolószékben ülő

Fonetikus átírás

/saːntɒ/

Betűrendben közeli szavak

frufru, csocs, majus, ok, cica, santa, reflex, elso, kulturalis, muff, tar,