orátor

orátor szó jelentése

Az "orátor" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint határozható meg: Jelentése: Az "orátor" egy olyan személyt vagy beszédet jelöl, aki/k amely/k nagy tehetséggel rendelkezik/rendelkeznek a nyilvános beszéd és előadás terén. Az orátor rendkívül képzett és tehetséges a szóbeli kommunikációban, és képes hatékonyan, meggyőzően és eloquensen előadni az eszméit, érveit vagy üzenetét a hallgatóság előtt. Fogalma: Az orátor olyan személy, aki kiemelkedően jó beszélői képességekkel rendelkezik. Az oratória fogalma magában foglalja azokat a készségeket és technikákat, amelyek segítségével az egyén képes hatékonyan és meggyőzően előadni gondolatait, érveit vagy üzenetét egy közönség előtt. Az orátori készségek között szerepelnek a hanghasználat, testbeszéd, gesztusok, retorikai eszközök és más kommunikációs módszerek. Az oratória fontos szerepet játszik politikai beszédekben, vitákban, tárgyalásokon, előadásokon és más nyilvános szituációkban, ahol az eloquencia és meggyőző erejű kommunikáció kulcsfontosságú.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "orátor" szó eredete a latin "orator" szóból származik, ami azt jelenti, hogy beszélő vagy szónok. A latin "orator" maga eredetileg a "ora" (száj) szóból képződött. Az "orator" tehát olyan személyt jelöl, aki képes hatékonyan és meggyőzően beszélni.

A szó kialakulásához hozzájárult a Római Birodalomban kialakult politikai és jogi rendszer, ahol az orátoroknak fontos szerepük volt a társadalomban. Az orátorok képzése és művészete nagyban fejlődött a rómaiaknál, akik nagy hangsúlyt fektettek a retorika és az ékesszólás művészetére.

Az "orátor" szó etimológiája tehát visszavezethető a latinra, de az eredeti előzményei még régebbre nyúlnak vissza az ógörög nyelvben is. Az ógörögben az "oratōr" kifejezés hasonló jelentéssel bírt, amely az "oraō" (beszélek) igéből képződött.

Az "orátor" szó mai használata elsősorban arra utal, hogy valaki tehetséges beszédet tartani és hatékonyan kommunikálni tud. Az orátorok a közönség előtt szónokolnak, legyen az politikai, társadalmi vagy más jellegű beszéd.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az orátor lenyűgöző beszéddel meggyőzte a közönséget.
2. A politikai orátor hatalmas hatással volt a hallgatóságra.
3. Az iskolai versenyen az orátor remekül képviselte az iskolát.
4. Az orátor felkészült és meggyőző érvekkel támasztotta alá állításait.
5. Az üzleti prezentációja során az orátor magabiztosan és hatékonyan kommunikált.
6. Az orátor szuggesztív hangja és testbeszéde elvarázsolta a hallgatóságot.
7. Az orátor karizmatikus fellépése inspiráló hatást gyakorolt a jelenlévőkre.
8. Az egyetemi klubban az orátor kiválóan adta át az üzenetét.
9. A politikai vitán az orátor éles érvekkel támadta ellenfeleit.
10. Az orátor figyelemfelkeltő nyitómondatai lenyűgözték az embereket.

Rokonértelmű szavak

szónok, beszélő, szavaló, védőbeszéd mondó, ékes szófüzérek alkotója, retorikus

Fonetikus átírás

/əˈreɪ.tər/

Betűrendben közeli szavak

órai, orákulum, orális, orangerie, oranzs, orátor, oratórium, orbis, orbita, orbitális, orbiter,