nagy

nagy szó jelentése

A 'nagy' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint definiálható: nagy kiterjedésű, méretű vagy mennyiségű, jelentős, fontos, erős hatású, nagyra becsült, dicséretes, tiszteletre méltó. A szó előfordulhat konkrét és absztrakt értelemben is.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'nagy' szó kialakulása az indoeurópai *mḗǵh₂s szóból eredeztethető, ami nagyságot jelent. Az ősi nyelvekben ez a szó hasonlóan hangzott (pl. latinul: magnus, ógörögül: μέγας).

Szófaja és helyesírása

A 'nagy' szófaji besorolása melléknév, amely a magyar nyelvben az alapraggal rendelkező egyes szám első személyű névmás előtt mindig nagybetűvel írandó (pl. nagy Ferenc).

Példamondatok

Példamondatok erre a szóra: A nagy Sándor hadjáratokat vezetett Kis-Ázsiában. Az év vége felé egyre nagyobb lett az érdeklődés az ünnepi vásárok iránt. Az anyagi problémák miatt nagy volt a feszültség a családban.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: hatalmas, óriási, monumentális, jelentős, fontos, nagyszerű, tiszteletre méltó, dicséretes.

Betűrendben közeli szavak

nadír, nádpálca, nádszál, naevus, naftalin, nagy, nagyágyú, nagyapa, nagybácsi, nagybátya, nagybetű,