notafa

notafa szó jelentése

A 'nótafa' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint definiálható: A 'nótafa' egy hagyományos magyar hangszer, amely a népi zenében használt és elterjedt. Ez a hangszer egy fából készült táblából áll, amelyet húrokkal feszítenek meg. A húrokat általában fém vagy műanyag anyagból készítik, és azokat rezgésbe hozzák az ujjakkal vagy egy kis bot segítségével. A nótafa hangjai a húrok rezgésétől származnak, és a játékos ujjai segítségével változtathatók. A hangszer hangszíne rendkívül gazdag és karakteres, így sokféle zenei stílusban használható. A nótafa nagy népszerűségnek örvend a magyar népzenében, és gyakran használják a táncházakban és népzenei előadásokon. A hangszer játékát általában népi dallamok kíséretére alkalmazzák, de modern zenei stílusokban is felhasználható. Összességében a 'nótafa' egy hagyományos magyar hangszer, amely jellegzetes hangzással rendelkezik, és fontos szerepet játszik a magyar népzenében.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'nótafa' szó eredete és etimológiája a magyar nyelvben található. A szó két részből áll: 'nóta' és 'fa'.

A 'nóta' kifejezés a magyar nyelvben az éneket vagy dalokat jelenti. Ez a szó eredetileg az olasz 'nota' kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy "hangjegy". Az olaszból került át a magyar nyelvbe, és az idő folyamán jelentése kitágult az egész dalra.

A 'fa' szó pedig egyáltalán nem kapcsolódik semmilyen botanikai értelemben a növényhez. A magyar nyelvben ez a szógyök használatos olyan tárgyak megjelölésére, melyek valamilyen módon fából készültek vagy fával kapcsolatosak.

Így a 'nótafa' kifejezés tehát egy olyan tárgyat jelöl, amelyen dalokat lehet megtanulni vagy tárolni. Általában egy nótakönyvet vagy nótatárca formájában használják, amely tartalmazza a dalok szövegét és hangjegyeit.

A 'nótafa' szó tehát a magyar nyelvben alakult ki és terjedt el, de eredeti két részének eredete az olasz és a magyar nyelvben található.

Szófaja és helyesírása

Főnév

Példamondatok

1. A nótafa alatt ülve énekeltük a kedvenc dalainkat.
2. Az erdő mélyén található egy gyönyörű nótafa, amelyhez mindenki szívesen jár dalolni.
3. A gyerekek összegyűltek a nótafa körül, hogy együtt énekeljenek.
4. Az idős ember leült a nótafa árnyékában, és nosztalgiával gondolt vissza régi dalaira.
5. A táborban felállítottak egy hatalmas nótafát, ahol esténként közösen énekeltek a résztvevők.
6. A múzeumban kiállítottak egy régi nótafát, ami hajdanán falun szolgáltatta az emberek szórakozását.
7. Minden évben rendeznek egy hagyományos falunapot, amikor a helyiek körbeülnek a nótafa körül és dalolnak egész nap.
8. A fiatalok örömmel járnak el a városi parkba, ahol egy modern stílusú nótafat találnak, ahol zenész barátaikkal találkoznak.
9. A piknik kosarat letették a nótafa mellett, majd elkezdtek vidáman énekelni és táncolni.
10. Az iskolaudvaron álló nótafánál tartottuk az évzárót, mindenki együtt énekelte az iskola himnuszát.

Rokonértelmű szavak

énekfa, dalnokifa, énekoltófa, dalnokolófa, énekelőfa

Fonetikus átírás

'Nótafa' szó fonetikus átírása: ['noːtafaː']

Betűrendben közeli szavak

szamlalo, legutobbi, sakk, nyulcipo, mese, notafa, szia, csak-csak, allamforma, hozapor, lile,