méta

méta szó jelentése

A 'méta' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben többféle kontextusban használható. 1. Filozófiai értelemben: A 'méta' előtag a görög 'meta' szóból ered, amelyet általában 'után' vagy 'felett' jelent. Filozófiában a 'méta' kifejezés általában a másodrendű vagy reflexív gondolkodást, az önmagára vonatkozó elméletet jelöli. Például a metafizika a fizikai világ felett álló, ontológiai kérdéseket megvizsgáló filozófiai területet jelenti. 2. Irodalmi értelemben: Az irodalomban a 'méta' kifejezés olyan technikát jelöl, amelyben egy mű vagy műalkotás tudatosan reflektál saját műfajára, szerkezetére vagy folyamatára. Például egy regényben, ha a szereplők beszélnek arról, hogy ők valójában fiktív karakterek egy történetben, akkor ez métafikció. 3. Informatikai értelemben: Az informatikában a 'méta' kifejezés az algoritmusokkal vagy programokkal kapcsolatos magasabb szintű leírókat vagy azokat az eszközöket jelöli, amelyek lehetővé teszik az algoritmusok vagy programok manipulálását vagy adaptálását. Például a metaadatok olyan adatok, amelyek leírják más adatok tulajdonságait vagy struktúráját. 4. Nyelvészetben: A nyelvészetben a 'méta' kifejezés olyan jelenségekre utal, amikor a nyelv az önmagára vonatkozik. Például egy mondatban a szóhasználat vagy a nyelvtani szabályok megvitatása, elemzése méta-kommunikációnak tekinthető.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "méta" szó eredetileg a görög nyelvből származik. A görög "meta" (μετά) jelentése "után", "következő" vagy "túl" jelentést hordoz. Ezt a szót az ókori görögben gyakran használták az idővel és térrel kapcsolatos fogalmak kifejezésére.

A metafizika területén, amely Aristoteles munkásságához köthető, a "méta" kifejezést a tárgyak lényegét meghatározó elméletek jelölésére használták. Ezután az újplatonisták és más filozófusok a szót átvették és kiterjesztették annak jelentését.

A modern értelemben vett "méta" szóhasználatot leginkább Friedrich Nietzsche-nek köszönhetjük, aki a 19. században használta először ezt a kifejezést. Nietzsche szerint a filozófia feladata az, hogy meta-perspektívából vizsgálja meg az embert és a világot, vagyis hogy túllépjen az adott nézőponton és átfogóbban lássa a dolgokat.

Azóta a "méta" szó nagyon elterjedt lett, és sokféle kontextusban használják. Gyakran alkalmazzák az irodalomban és a művészetben, ahol a "méta" jelenti azt, hogy valami önmagára vagy saját műfajára utal. Például egy regényben, amely az írás folyamatáról szól, a szerző meta-történetet készített.

Összességében tehát a "méta" szó eredete és etimológiája a görög nyelvbe vezethető vissza, majd később filozófiai és művészeti jelentését alakították ki.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az irodában találkoztam egy métafizikus professzorral.
2. A könyvben több métaelemzés található a főszereplő személyiségéről.
3. A művészeti alkotásokban gyakran jelenik meg a metajelentés, ami métaelemet ad a műnek.
4. A filmben a főhős álmodott egy metauniverzumról, ahol minden fordítva volt.
5. A háromdimenziós installációban a nézők beléphetnek egy metaidőbe, ahol az idő teljesen máshogy halad.
6. A métaforák segítségével érzékeltethetjük az abstract fogalmakat is.
7. Az informatikában a metadaták fontos információkat tartalmaznak az adatok tulajdonságairól.
8. Az irodalomtörténetben sok híres szerző használt már metafikciót az alkotásaiban.
9. A pszichológiában a metakogníció az önismerettel és gondolkodási folyamatokkal foglalkozik.
10. Az építészetben a metarajzok segítenek a tervezőknek ábrázolni és megérteni az épület szerkezetét.

Rokonértelmű szavak

reflexió, önmegfigyelés, önszemlélődés, önbizonyítás

Fonetikus átírás

[ˈmeːtaː]

Betűrendben közeli szavak

mészárszék, meszely, mészpát, messze, mesztic, méta, metabolizmus, metafizika, metafora, metakogníció,