mar-mar
mar-mar szó jelentése
A "már-már" kifejezés a magyar nyelvben használt szókapcsolat, amely egyfajta erősítő jelentést hordoz. Általában akkor használjuk, amikor valami olyan tulajdonság vagy állapot jellemző valamire, ami már nagyon közel áll egy adott határhoz vagy helyzethez. Például: - "Már-már nyári idő van." - Ez azt jelenti, hogy az időjárás olyan meleg és napos, hogy már majdnem nyári időnek lehetne nevezni. - "Már-már hihetetlenül gyorsan futott." - Ez azt fejezi ki, hogy valaki olyan gyorsan futott, hogy azt már alig lehet elhinni. - "Már-már művészinek nevezhető." - Ezzel azt mondjuk, hogy valami olyan jó minőségű vagy kifinomult, hogy már szinte művészi színvonalú. A "már-már" tehát egy erősítő kifejezés, amely általában azt hangsúlyozza, hogy valami nagyon közel áll egy adott határhoz vagy helyzethez.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "már-már" kifejezés az egyik olyan magyar szó, amelynek eredetét nehéz pontosan meghatározni. Az etimológiai kutatások szerint a szó valószínűleg az ősmagyarról származik, és már a régi magyar nyelvben is használták.
A "már-már" szó jelentése "majdnem", "egyre inkább" vagy "közelít valamihez". A kifejezést gyakran használják arra, hogy erősítést adjon egy állításnak vagy leírásnak. Például: "Már-már elérte a csúcsot" vagy "Már-már hihetetlennek tűnik."
Az etimológusok véleménye szerint a szó összetett jellegű, és a "már" és a "már" szavakból áll össze. A "már" szó eredeti jelentése "időben korábban", ami később átváltozott arra, hogy "most", majd pedig az időben korábbi eseményeket idézi meg. A második rész, a "már" pedig lehet, hogy az indoeurópai nyelvekben gyakran előforduló "-mar" végződés, amely erősítést ad egy kijelentésnek.
Az etimológiai kutatások továbbra is folyamatban vannak, így pontos eredetét nehéz meghatározni. Azonban a "már-már" kifejezés széles körben használt és elfogadott a magyar nyelvben, és része a mindennapi beszédnek.
Szófaja és helyesírása
melléknév
Példamondatok
1. Már-már azt hittem, hogy soha nem találkozom veled újra.
2. Annyira izgultam, hogy már-már elájultam.
3. Az idő olyan gyorsan repült el, hogy már-már nem is érzékeltem.
4. Ez a film olyan ijesztő volt, hogy már-már nem mertem tovább nézni.
5. Azt hiszem, ez a torta olyan finom, hogy már-már a mennyországban érzem magam.
6. Az autópályán olyan sok volt az autó, hogy már-már lehetetlen volt haladni.
7. Az új ruhám olyan kényelmes, hogy már-már elfelejtettem, hogy rajtam van.
8. A táncosok olyan ügyesek voltak, hogy már-már varázslatosnak tűnt a produkciójuk.
9. Az utazás annyira fárasztó volt, hogy már-már legszívesebben otthon maradtam volna.
10. Első látásra tudtam, hogy ő az igazi - már-már szerelem első pillantásra volt.
Rokonértelmű szavak
szinte, majdnem, majdhogynem, szó szerint, gyakorlatilag, tulajdonképpen, gyakran, rendszerint
Fonetikus átírás
már-már: [maːr-maːr]
Betűrendben közeli szavak
lelkiismeret-furdalas, lepten-nyomon, logo-, loti-futi, makro-, mar-mar, mas-mas, masod-unokatestver, melo-, meta-, nano-,