lelegzet

lelegzet szó jelentése

A 'lélegzet' szó a magyar nyelvben többféle jelentéssel bír. Először is, a lélegzet a légzési folyamat során belélegzett vagy kifújt levegőt jelenti. Ez az oxigénellátás és a szén-dioxid eltávolítása révén történik a tüdőn keresztül. A lélegzetvétel alapvető fiziológiai folyamat, amely lehetővé teszi az élőlények számára, hogy megkapják a szükséges oxigént a sejtek működéséhez. Ezenkívül, a 'lélegzet' fogalma metaforikus értelemben is használatos, amikor valamire vagy valakire hatást gyakorol. Például egy izgalmas esemény vagy helyszín átélését is gyakran "lélegzetelállítónak" nevezzük. A 'lélegzet' szó használata kifejezheti még az időtartamot vagy az időbeliség érzetét is. Például ha azt mondjuk, hogy valami "egy lélegzet alatt" történt, akkor arra utalunk, hogy rendkívül gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le. Összességében tehát a 'lélegzet' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben összekapcsolódik a légzéssel, az élőlények oxigénellátásával, valamint a hatás, időtartam és intenzitás kifejezésével.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "lélegzet" szó eredetileg a középkori latin "respiratio" szóból ered, ami annyit jelent, hogy "légzés". A latin szó az ókori latin "respirare" igéből alakult ki, amelynek jelentése "ki- és belélegezni".

Az ókori latinban az "spirare" igével együtt használták, ami jelentése szerint "lélegezni" vagy "sóhajtani". Az "spirare" igét eredetileg a levegő mozgására vagy a természetben megfigyelhető szélre használták, de később általánosabb értelemben is alkalmazták.

A középkorban a latin "respiratio" szó került át az ófrancia nyelvbe, ahol "respiration" formában találkozhatunk vele. Az ófranciaból pedig továbbterjedt más európai nyelvekbe, például az angolba (breath), németbe (Atem) és magyarba (lélegzet).

Az etimológia tehát visszavezet bennünket az ókori latin "spirare" igéhez, amelynek jelentése "lélegezni", majd innen alakult ki a középkori latinban a "respiratio" szó, ami azt jelenti, hogy "légzés".

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A futás után erősen lihegett, hogy visszanyerje a lélegzetét.
2. Az izgalomtól elakadt a lélegzete, amikor meglátta az ajándékot.
3. A friss levegő segített neki tisztítani a tüdőjét és újra könnyedén lélegezni.
4. A színészek izgatottan várták a nagy premier előtt, hogy végre közönség előtt lélegezhessenek.
5. Az orvos arra kérte a beteget, hogy mélyen vegye be a lélegzetét és lassan engedje ki.
6. Az utazás során a hegyi levegőben könnyebben lehetett lélegezni, mint a városban.
7. A stressz miatt olyan gyorsan kezdett lélegezni, hogy nehézségei támadtak.
8. Az énekes színpadon tartotta a lélegzetét, mielőtt elkezdte volna az első dallamot énekelni.
9. A nátha miatt bedugult orr miatt nehezen tudtam normálisan lélegezni.
10. A meditáció során koncentráltam a mély légzésre, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott legyek.

Rokonértelmű szavak

lehelet, lehellet, lehelés, lélekzet, hajtás, szuszogás

Fonetikus átírás

[ˈleːlɛɡzɛt]

Betűrendben közeli szavak

ranez, repit, dijmentes, izleses, lelegzet, vastaps, hasonlit, bandzsit, fennhangon, mugond,