kulpolitika

kulpolitika szó jelentése

A 'külpolitika' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A 'külpolitika' olyan politikai tevékenységek összességét jelenti, amelyek egy adott ország kapcsolatait, viszonyait más országokkal illetve nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel érinti. A külpolitika az államok közötti diplomáciai kapcsolatokat, nemzetközi egyezményeket, tárgyalásokat, konfliktusmegoldást, gazdasági együttműködéseket és más hasonló tevékenységeket foglal magában. A külpolitika célja az adott ország nemzetközi érdekeinek védelme és előmozdítása, valamint a nemzetközi stabilitás fenntartása. A külpolitika fontos elemei közé tartoznak a diplomáciai tárgyalások, a külföldi nagykövetségek működtetése, az információgyűjtés és elemzés a külföldi eseményekről, valamint a nemzetközi szervezetekben való részvétel (pl. ENSZ, NATO, EU). A külpolitikai döntések meghozatala általában az államfő és/vagy a kormány feladata, de gyakran részt vesznek benne más politikai és gazdasági szereplők is. A külpolitika nagyban befolyásolhatja egy ország gazdasági, biztonsági és kulturális helyzetét, valamint az ország nemzetközi presztízsét. A külpolitika a nemzetközi politikához és a geopolitikai helyzethez alkalmazkodva változik, és az adott ország belső politikai folyamatoktól is függ.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "külpolitika" szó eredete a német "Außenpolitik" kifejezésre vezethető vissza. A "kül-" előtag a németben "külső" vagy "kívül" jelentést hordoz, míg a "politika" szó az ógörög "polis", azaz város szóból ered, és eredetileg a városi ügyek intézését jelentette.

A modern politikatudományban a "külpolitika" kifejezés az 1800-as évek végén alakult ki. Ekkor kezdtek egyre nagyobb hangsúlyt fektetni a nemzetközi kapcsolatokra és az államok közötti diplomáciai tevékenységekre. A külpolitika az államok által kívülről irányított intézkedéseket, döntéseket és stratégiákat foglalja magában, amelyek célja az adott állam nemzetközi érdekeinek védelme és előmozdítása.

Az "Außenpolitik" kifejezés első dokumentált használata 1862-ben történt, amikor Friedrich von Holstein német politikus és diplomata használta azt egy cikkében. A szó elterjedése után más nyelveken is megjelent, beleértve a magyart is, ahol a "külpolitika" elnevezés vált megszokottá.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az ország külpolitikája nagy hangsúlyt fektet a diplomáciai kapcsolatok erősítésére.
2. A külpolitika fontos szerepet játszik az ország nemzetközi befolyásának növelésében.
3. A kormányzat célja a stabil és kiegyensúlyozott külpolitika fenntartása.
4. Az ország külpolitikájának alapját a béke és biztonság elvei képezik.
5. A gazdasági érdekek is meghatározzák az ország külpolitikáját.
6. A külpolitika irányítása a külügyminisztérium feladata.
7. Az ország aktív szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában a külpolitikai célok elérése érdekében.
8. A külpolitika célja a diplomáciai konfliktusok megelőzése és rendezése.
9. Az ország partnerségek kiépítésével igyekszik erősíteni pozícióját a nemzetközi politikában.
10. A külpolitika irányvonala folyamatosan változik az aktuális nemzetközi helyzet alapján.

Rokonértelmű szavak

külföldpolitika, diplomácia, nemzetközi politika

Fonetikus átírás

[kyl.po.li.ti.kɒ]

Betűrendben közeli szavak

dorog, eljaras, szepapa, jarandosag, IGAZ, kulpolitika, igazi, gyakorlo, szulo, csuha, konyhatunder,