kulák

kulák szó jelentése

A "kulák" szó eredetileg az orosz nyelvből származik, ahol "gazdag paraszt" jelentéssel bír. A magyar nyelvben a kulák fogalma az 1930-as évek Szovjetuniójában elterjedt kollektivizációs politika kapcsán vált ismertté. A kulákok olyan parasztok voltak, akiknek nagyobb földbirtoka és/vagy gazdasági sikerei voltak, mint az átlagos parasztoknak. Az állami irányításra törekvő kommunista rendszerben a kulákokat elnyomott osztálynak tekintették, és ellenük irányult a kollektivizáció. Ennek során a kulákokat kisajátították, vagyonukat elkobozták és gyakran bebörtönözték vagy kitelepítették őket. A "kulák" szóval a magyar nyelvben azóta is negatív értelemben emlegetjük azokat, akik túlzott gazdagságuk vagy hatalmuk révén kihasználják másokat vagy az államot. Gyakran használjuk például olyan üzletemberekre vagy politikusokra, akik korrupcióval vagy más illegális eszközökkel szereztek nagy vagyonhoz jutást.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kulák" szó eredetileg az orosz nyelvből származik, ahol "кулак" (külak) jelentése "öklöm", vagyis kézfej. A szó kialakulásának története az 1800-as évekre vezethető vissza, amikor Oroszországban a földművelési reformok hatására megkezdődött a parasztok jobbágyi viszonyaikról való felszabadulása.

A 19. századi Oroszországban a földművelési reformok során lehetőség nyílt a parasztoknak arra, hogy saját földterületeket béreljenek vagy vásároljanak. Ezzel párhuzamosan egyes parasztok gazdaggá váltak és megszerezték a föld tulajdonjogát. Ezeket a gazdagabb parasztokat kezdték el "kulák"-nak nevezni, ami utal az öklük erejére, vagyis arra, hogy képesek megvédeni saját földjeiket és javadalmazásaikat.

Az elnevezés később politikai kontextusba került, amikor Vlagyimir Lenin és a bolsevik párt hatalomra került Oroszországban. A kommunista rezsim először pozitív értelemben használta a "kulák" kifejezést, mint a gazdag parasztokat jelölő kategóriát. Azonban az idő múlásával a szó negatív árnyalatot kapott, és a kulákokat elnyomó, ellenforradalmi elemeknek tekintették.

A 20. század elején a bolsevik párt hatalmi eszközként használta a "kulák" kifejezést az agrárgazdaság kollektivizálásának elősegítésére. A kulákokat kitelepítették vagy bebörtönözték, földjeiket pedig államosították. A kulák kifejezés így egyfajta osztályharcot és az elnyomás jelképét jelentette.

A "kulák" szó etimológiája tehát az orosz nyelvbe és történelmébe köthető vissza, de a negatív politikai konnotáció miatt mára nemzetközi szinten ismert fogalom lett.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A kommunista rezsim idején sokakat üldöztek és bebörtönöztek kuláknak bélyegzett személyként.
2. A kulák családokat elűzték otthonaikból és elkobozták vagyonukat.
3. Sokan megszenvedték a kulákok kegyetlenkedéseit és életeket tettek tönkre.
4. A kulák rendszer ellenzőit gyakran ellehetetlenítették, kizárták a közéletből és megfosztották jogaitól.
5. A kulákok a parasztok között gazdagabb, földbirtokos réteget jelentettek a szovjet időkben.
6. Az új politikai rendszer alatt több ezer embert ítéltek el kuláknak bélyegezve, és kényszermunkára küldték őket.
7. A kulák szó jelentése a kommunista propagandában negatív töltést kapott, és a gazdagabb parasztokat bélyegezte meg vele a hatalom.
8. Sok családot szétvertek, mert az állam úgy ítélte meg, hogy kulákoknak kell tekinteni őket.
9. Az államosítás során sok ember vagyontalanodott el, mert a kulák státuszt kapott és vagyonát elkobozták.
10. A kulákok kizárásra kerültek a társadalomból és diszkrimináció áldozataivá váltak a kommunista rezsim idején.

Rokonértelmű szavak

birtokos, szabadgazdász, földbirtokos, parasztgazda, gazda

Fonetikus átírás

/kulɑːk/

Betűrendben közeli szavak

kukoricacsuhé, kukoricacsutka, kukoricagóré, kukucs, kül, kulák, kulcscsomó, külcsín, küld, küldetés, küldött,