JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

kontúr

kontúr szó jelentése

A "kontúr" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "kontúr" szó eredetileg a francia "contour" szóból származik, amelynek jelentése "körvonal". A magyar nyelvben a kontúr kifejezés használata elsősorban a képzőművészetben terjedt el, és egy adott tárgy vagy alakzat külső határvonalát jelenti. A kontúr lényegében az objektumok körülöttük húzott vonalainak összességét jelenti, amelyekkel meghatározható egy forma vagy alakzat. A kontúr a képzőművészetben lehet egyszerű vonal, illetve vastagabb vagy vékonyabb vonalszakaszokból, görbékből vagy szakaszokból állhat. A kontúrvonalak segítségével az alkotók megjelenítik az ábrázolt tárgyak formáit, méreteit és részleteit. A kontúr fogalma azonban nem csak a képzőművészetben használt. Más területeken is előfordulhat, például az építészetben vagy az iparban. Ezeken a területeken a kontúr arra utalhat, hogy egy adott tárgynak vagy forma elemnek milyen külső határai vannak, és ezek hogyan illeszkednek egymáshoz vagy más elemekhez. Összességében a kontúr a képzőművészetben és más területeken egyaránt a formák, alakzatok vagy objektumok külső határvonalait jelenti, amelyek meghatározzák és megkülönböztetik azokat egymástól.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kontúr" szó a latin "contour" szóból ered, ami magyarul annyit jelent, hogy "vonás" vagy "körvonal". A latin "contour" pedig a francia nyelvből került átvételre.

A francia "contour" szó eredete visszavezethető a latin "com-" előtagra, ami együtt, közösen jelent. A másik része pedig a latin "tornare" igéből származik, ami azt jelenti, hogy "megfordítani", vagy "formálni". Tehát a "contour" eredeti jelentése az volt, hogy valaminek az alakját vagy vonalait formálva megfordítani.

Az angol nyelvbe a 17. században került átvételre a franciaból, és onnan terjedt el más nyelvekbe is. A kontúr szó tehát az alakzatok vagy tárgyak körvonalait jelenti, és leggyakrabban rajzolás vagy művészeti alkotások kapcsán használják.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A művész finom kontúrokkal rajzolta meg a tájat.
2. Az arc kontúrjai élesen kirajzolódtak a sötét hajtól.
3. A kontúrok segítségével könnyen felismerhető volt a jellegzetes épület.
4. Az ősz fáinak kontúrjai gyönyörűen mutattak az esti napfényben.
5. A sminkmester aprólékosan dolgozta ki az arc kontúrjait a színpadra lépő színésznek.
6. A térképen jól láthatóak a hegyek és völgyek kontúrjai.
7. Az alkotásokon a festő mesterien ábrázolta az emberi test izomzatának kontúrjait.
8. Az állatokat könnyebb észrevenni, ha a fák kontúrjaival összehasonlítjuk őket.
9. Az építész precízen rajzolta meg a ház kontúrjait az alaprajzon.
10. Az elmosódott fotón csak nehezen lehet kivenni a távoli hegyek kontúrjait.

Rokonértelmű szavak

keret, körvonal, vonalvezetés, sziluett, ábrázolás

Fonetikus átírás

/kon.tuːr/

Betűrendben közeli szavak

kontraszelekció, kontraszt, kontribúció, kontrol, kontroll, kontúr, kónusz, konvekció, konvenció, konvencionális, konvent,