kihal

kihal szó jelentése

A "kihal" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "kihal" igeként használatos a magyar nyelvben. Jelentése, hogy valami, például egy tűz, láng, világosság vagy zene hirtelen elalszik, kialszik, megszűnik létezni. A "kihal" szó második jelentése pedig a népi hiedelemkörben gyakran használt kifejezés is. Ebben az értelemben azt jelenti, hogy egy faj, fajta vagy élőlény populációja kihal, azaz megszűnik létezni. Ez általában akkor történik meg, amikor az adott populáció már nem képes fenntartani saját létszámát vagy túlélési esélyeit a természetes környezetében. A kihalás lehet helyi (egy adott területen), regionális (egy adott régióban) vagy globális (az egész világon) méretű is. A kihalás jelensége az evolúció során természetes folyamat lehet, azonban az emberi tevékenység sok esetben gyorsítja fel és okozza a fajok kihalását. Az élővilág sokféleségének csökkenése és a fajok kihalása nagy problémát jelenthet a biodiverzitásra és az ökoszisztémákra nézve. Ezért fontos a kihalások megelőzése és az élőhelyek megóvása a fenntartható fejlődés érdekében.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kihal" szó eredete és etimológiája a következőképpen alakult ki:

A "kihal" szó a magyar nyelvben az igei ragozás szerint használatos. Az "ki-" előtag azt jelenti, hogy valami kifelé történik, kiáramlik vagy véget ér. A "hal" pedig a halállal kapcsolódik össze, ami a létezés végetérését vagy megszűnését jelenti.

Az "kihal" kifejezést először az ómagyar nyelvben használták, és azóta is folyamatosan jelen van a magyar nyelvhasználatban. A szó eredeti jelentése a halállal vagy megszűnéssel kapcsolatos volt.

Egyes források szerint a "kihal" szó eredete egybeesik a "kihalt" melléknévvel, amelynek eredete az ómagyar "kihalmaz" szóhoz vezethető vissza. Ez utóbbi szó eredetileg olyan dolgokra utalt, amelyek már nem léteznek vagy megszűntek. A "kihalt" kifejezés az idővel folyamatosan rövidült és változott, így alakult át az igei formába, azaz a "kihal"-ba.

Összességében tehát a "kihal" szó eredete és etimológiája az ómagyar nyelvben található "kihalmaz" szóból vezethető vissza, amely megszűnéssel vagy valaminek a végetérésével kapcsolatos jelentést hordozott.

Szófaja és helyesírása

ige

Példamondatok

1. A dodo madár sajnos kihalt több száz évvel ezelőtt.
2. Ezek a növényfajok veszélyeztetettek, és hamarosan ki fognak halni.
3. A városi életmód következtében sok hagyományos mesterség ki fog halni.
4. Az állatkertben élő Fehér oroszlán sajnos ki fog halni, mert beteg.
5. A technológia fejlődésével a hagyományos könyvek lassan ki fognak halni.
6. Az ősi nyelvek egyre kevesebb beszélőt találnak, és könnyen ki fognak halni.
7. Az óceánok élővilága súlyosan veszélyeztetett, és sok faj kihalás fenyegeti.
8. A ritka rovarfajokat megfelelő védelem nélkül az emberi beavatkozás miatt könnyen ki lehet hagyni.
9. A vadászat és a természetes élőhelyek pusztítása miatt az afrikai elefántok is gyorsan kihullottak.
10. Ez a kis falu lassan elnéptelenedik, mert az emberek többsége más városba költözött, így a hagyományos életforma ki fog halni.

Rokonértelmű szavak

eltűnik, kiveszik, kifogy, leépül, megszűnik

Fonetikus átírás

Az "kihal" szó fonetikus átírása az alábbi módon történik: [ˈki.hɒl].

Betűrendben közeli szavak

kiveve, meresz, szopoka, eloirt, elalel, kihal, erely, hiszterikus, korozveny, hozzaferheto, aggodas,