inkvizítor

inkvizítor szó jelentése

Az 'inkvizítor' szó jelentése a magyar nyelvben az egyházi bíróságok tagjait jelentő személy. Az inkvizítorok a középkorban és a reneszánsz idején főleg a katolikus egyház hatalmát védő tevékenységet folytattak, és többnyire az eretnekség kiszűrésére irányultak.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó eredete a latin 'inquisitor' szóból származik, ami annyit jelent, hogy "kutató, nyomozó". Az inkvizíció intézménye az 1200-as évek közepén alakult ki a pápai hatalom megerősítése céljából, és az első inkvizítorokat az Albigensek elleni küzdelem során nevezték ki.

Szófaja és helyesírása

Az 'inkvizítor' szó főnév, helyesírása pedig "inkvizítor".

Példamondatok

Példamondatok:
- Az inkvizítorok gyakran kegyetlen eszközökhöz folyamodtak az eretnekség elleni harcuk során.
- A középkori Európában az inkvizíció nagy hatalmat gyakorolt az emberek életére és halálára vonatkozó döntésekben.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések:

- Bíró

- Ügyész

- Nyomozó

- Igazságügyi tisztviselő.

Betűrendben közeli szavak

inkrementális, inkriminált, inkubátor, inkurrens, inkvizíció, inkvizítor, innen, innováció, innovatív, ínség, ínséges,