hoparduc

hoparduc szó jelentése

A "hópárduc" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A hópárduc (Panthera uncia) egy nagyméretű ragadozó emlős, amely a macskafélék családjába tartozik. A hópárducok élőhelye főként a Közép- és Dél-Ázsia hegyvidéki területei, mint például az Himalája és a Tien Shan hegység. Az elnevezését a bundájának színéről kapta, mely fehér vagy fehér alapon sötétbarna foltokkal tarkított. A hópárduc közepes testmérettel rendelkezik, testhossza általában 90-130 cm, míg farokhossza 80-105 cm lehet. Az állat súlya változó, átlagosan 22-55 kg között mozog. A hópárducot az egyedi mintázatú bundája, rövid végtagjai és hatalmas mancsai jellemzik. A mancsokon vastag szőrzet található, amely segíti az állatot az erős havazásban való járásban. Ezek a ragadozók általában magányosan élnek és a legtöbb időt egyedül töltik. Kiválóan alkalmazkodnak hideg éghajlati viszonyokhoz, és képesek sziklás területeken, valamint meredek hegyoldalakon is mozogni. A hópárducok fő tápláléka a kisebb emlősök, mint a nyulak és a vadmadarak, bár az étrendjükben szerepelhetnek nagyobb zsákmányállatok is. A hópárducok a veszélyeztetett fajok közé tartoznak, és fő fenyegetést jelent számukra élőhelyük pusztítása és a vadászat. Az állatok védelme érdekében több nemzetközi szervezet is tevékenykedik, és erőfeszítéseket tesznek a populációk megőrzésére és növelésére.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'hópárduc' szó eredete az ógörög nyelvre vezethető vissza. A görög "panthera" szóból ered, amelyet a latinban "panthera" formájában használtak. Aztán a középkori latinból átvették az angolba, és onnan terjedt tovább más nyelvekre.

A 'panthera' szó eredetileg a nagytestű, sötétbarna-bordós színű ragadozó állatokat jelentette, amelyek az ókori időkben Indiában és Perzsiában éltek. Ezek közé tartozott többek között a hópárduc is, amely fehér bundájáról kapta a nevét.

Az etimológiai elemzés szerint a 'panthera' szó valószínűleg egy indo-iráni eredetű szóból ered, amelynek jelentése "ragadozó állat" vagy "farkas" volt. Ezután terjedt el más nyelvekbe és kultúrákba, és alkalmazták különböző nagymacskákra is.

Összességében tehát a 'hópárduc' szó eredete az ógörögben található, amelyet a latinban és más nyelveken át vettünk át.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A hópárduc a Himalájában élő ragadozó állatok közé tartozik.
2. A hópárducok fehér szőrzetük miatt könnyen elolvadnak a havas környezetben.
3. A hópárducok remekül alkalmazkodnak az alacsony hőmérsékletű életkörülményekhez.
4. A hópárducok nagyszerű ragadozók és kitűnően vadásznak a hegyvidéki területeken.
5. Az emberek gyakran próbálják védetté tenni a hópárducok populációját, mivel veszélyeztetett fajnak számítanak.
6. A hópárducok rendkívül ügyesek a mászásban és a függőleges területeken való mozgásban.
7. A hópárducok rendelkeznek hosszú farokkal, amely segít egyensúlyban maradniuk a sziklás terepen.
8. A hópárducok általában egyedül élnek, és csak párzási időszakban találkoznak más egyedekkel.
9. Az emberek általában csak ritkán láthatnak hópárducot, mert elkerülik a nyüzsgő helyeket és inkább visszahúzódva élnek.
10. A hópárducok rendkívül gyorsak és ügyesek, ami segít nekik a vadászat során.

Rokonértelmű szavak

hópárduc, hópárdu, himálayai párduc

Fonetikus átírás

/hóːˈpaːrduts/

Betűrendben közeli szavak

holunder, homilia hu, homo ludens, homonímia, honky tonk, hoparduc, hoplitak, hoppanalas, hopponalas, hora, horak,