faun

faun szó jelentése

A 'faun' szó a görög mitológiából származik. Egy olyan fél ember, fél kecske lényt jelent, aki erdőkben és mezőkön él. A faunok általában jókedvűek és bohókásak, gyakran zenélnek és táncolnak.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó eredete a latin 'faunus' istennevhez vezethető vissza, aki a rómaiaknál volt az erdők és mezők istene. A faunus nevű isten tisztelete az ókori Itáliában ismert volt, és a görögök Pan istenével kapcsolatba hozták.

Szófaja és helyesírása

A 'faun' szófajilag főnév, amelynek helyesírása magyarul is 'faun'.

Példamondatok

Példamondatok:
- Az erdő mélyén titokzatos faunok laknak.
- A festményen látható faun kecskeszarvaival és bozontos hajával keltette fel az érdeklődésemet.
- Az antik görögök úgy hitték, hogy a faunok védelmezik és őrzik az erdőket.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: Pan, sátír, kecskeember.

Betűrendben közeli szavak

fatönk, fátum, fatuskó, fátyolfelhő, fattyú, faun, fauna, favilla, favorit, fázik, fázis,