evokatív

evokatív szó jelentése

Az "evokatív" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: Az "evokatív" szó egy melléknév, mely a "megidéző", "felidéző" vagy "emlékeztető" jelentést hordozza. A fogalom arra utal, hogy valami olyan erőteljes hatást vált ki, ami emlékezteti az embert valamire vagy valakire, vagy felidézi benne bizonyos érzéseket, gondolatokat vagy emlékeket. Például egy evokatív zenei darab vagy dal olyan hangulati elemeket tartalmaz, amik erős érzelmi reakciót váltanak ki a hallgatóban. Egy evokatív festmény vagy kép olyan vizuális elemekkel rendelkezik, amik segítségével az alkotás megragadja a néző figyelmét és különleges atmoszférát teremt. Egy evokatív írás vagy könyv olyan leíró részletekkel rendelkezik, amik élénken megjelenítik a történéseket és olyan érzelmeket keltnek a olvasóban, amiket az író szándékosan közvetített. Az evokatív szó tehát arra utal, hogy valami képes erős hatást gyakorolni az emberre, felidézni benne emlékeket vagy érzéseket, és intenzív élményt nyújtani.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

Az "evokatív" szó eredete a latin "evocare" igére vezethető vissza, amelynek jelentése "kihívni" vagy "megidézni". Ez az igeképzővel ellátott forma azonban a középkorban jelentős változáson ment keresztül, és új jelentést kapott.

A latin "evocare" eredetileg a hadseregben használták, hogy a tartalékban álló katonákat vagy veteránokat hívják vissza a szolgálatba. Az idő múlásával azonban átvitt értelemben is alkalmazták, hogy utaljanak olyan dolgokra vagy emlékekre, amelyeket valamilyen módon felidéztek vagy előhívtak.

A középkor óta az "evokatív" szó etimológiailag és jelentését tekintve kapcsolódik azzal, hogy valami képes felidézni vagy előhívni egy érzelmet, képet, hangulatot vagy emléket. A szó tehát arra utal, hogy valami olyan erőteljes hatást gyakorol ránk, ami elindítja vagy felkavarja az emlékezetünket vagy érzéseinket.

Az "evokatív" kifejezés tehát a köznyelvben arra szolgál, hogy leírja valaminek a képességét arra, hogy élénken felidézzen vagy előhívjon valamilyen érzést, emléket vagy hangulatot.

Szófaja és helyesírása

melléknév

Példamondatok

1. Az evokatív tájképek festményeitől elállt a lélegzetem.
2. A költő szavai olyan evokatívak voltak, hogy könnyeket csaltak a szemembe.
3. Az evokatív zenei darabok segítségével könnyedén elkalandozhatunk a múltba.
4. Az író leírásai annyira evokatívak voltak, hogy szinte éreztem az illatokat és az ízeket.
5. A fotós képei olyan evokatívak, hogy úgy érzem, benne vagyok a pillanatban.
6. Az evokatív jelmezek hozzájárultak ahhoz, hogy teljesen belemerüljünk a történetbe.
7. A film zenéje olyan evokatív volt, hogy egész estén át elkísért minket az érzelmek világában.
8. Az evokatív illusztrációk kiválóan mutatták be a mesék varázslatos világát.
9. Az evokatív beszédstílus segített abban, hogy az előadó szavai mélyen megérintsenek bennünket.
10. Az evokatív reklámplakátok azonnal felkeltették az érdeklődésemet és vágyakozást ébresztettek bennem.

Rokonértelmű szavak

hatalmasító, előhívó, felidéző, megjelenítő, felkeltő, megelevenítő

Fonetikus átírás

[ˌevoˈkati:v]

Betűrendben közeli szavak

evidens, évkönyv, évnyitó, evődés, évődik, evokatív, evolúció, évtized, evvel, évzárás, évzáró,