diszlokáció

diszlokáció szó jelentése

A "diszlokáció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A diszlokáció egy olyan eltolódás vagy elcsúszás, ami az ásványok szerkezetében vagy a kristályrácsban bekövetkezik. Ez a jelenség általában valamilyen külső hatásra, például nyomásra vagy hőmérséklet változásra következik be. A diszlokációk létrejöhetnek többféle módon, például csúsztatódás (a rács síkjainak elcsúszása), átrendeződés (a rács pontjainak áthelyezése) vagy törés (a rács megszakadása) révén. Ez a folyamat lehetővé teszi az anyagok deformálódását és rugalmasságát. Az ásványi diszlokációk fontos szerepet játszanak az anyagok mechanikai tulajdonságainak meghatározásában. Az ilyen elmozdulások befolyásolhatják az anyag szilárdságát, keménységét és rugalmasságát. Ezenkívül a diszlokációk kulcsszerepet játszanak az ásványok kristálytani szerkezetének tanulmányozásában és megértésében, amely fontos információkat adhat az anyagok kialakulásához és tulajdonságaihoz.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "diszlokáció" szó eredete a latin "dislocatio" kifejezésre vezethető vissza, ami annyit jelent, hogy "elmozdulás", "szétkapcsolódás". A szó összetételében a "dis-" előtag azt jelenti, hogy valami "szétszakad" vagy "szétesik", míg a "-locatio" pedig arra utal, hogy az elmozdulás vagy szétkapcsolódás egy helyen történik.

A "diszlokáció" fogalmát eredetileg a geológiai és földtani terminológiában használták. Ebben az értelemben arra utal, hogy egy földtani réteg vagy képződmény lehajlik, elmozdul vagy megszakad a természetes pozíciójából. Ezután az orvosi és anatómiai tudományokban is alkalmazni kezdték a diszlokáció kifejezést olyan esetekben, amikor az ízületek vagy csontok elmozdulnak a normális helyzetükből.

Az "elmozdulás" vagy "szétkapcsolódás" jelentése általános értelemben is alkalmazható más területeken is, például a fizika, kémia vagy technika területén.

Az etimológiai elemzés alapján tehát látható, hogy a "diszlokáció" szó eredetileg a latinból származik, és a "szétkapcsolódás" vagy "elmozdulás" fogalmát fejezi ki.

Szófaja és helyesírása

Főnév

Példamondatok

1. A baleset következtében a csuklómban diszlokáció lépett fel.
2. Az orvos helyreállította a lábam diszlokációját.
3. A vállam diszlokálódott, amikor elcsúszottam a jégen.
4. A sportoló a verseny során szenvedett súlyos diszlokációt.
5. Az autóbalesetben a térdem diszlokálódott, és azonnali orvosi beavatkozásra volt szükség.
6. A karomnak sérülése miatt fennáll a veszélye a diszlokációnak.
7. Ezt a mozdulatot ne tedd, mert könnyen diszlokálódhat a vállad.
8. Az ujjam diszlokációját egy sportbaleset okozta, amikor labdát fogtam el.
9. Az izomgyengeség miatt gyakran tapasztalok diszlokációt az ízületeimben.
10. A síelés közbeni zuhanás során szenvedett el komoly diszlokációt a lába.

Rokonértelmű szavak

kifordulás, elmozdulás, kilökődés, eltolódás, helyváltozás

Fonetikus átírás

/diːs.lo.kaː.ˈt͡si.oː/

Betűrendben közeli szavak

diszkusszió, diszkvalifikál, diszlália, díszlet, diszlexia, diszlokáció, disznóláb, díszoklevél, diszpécser, diszpergál, diszperz,