dicsőség

dicsőség szó jelentése

A 'dicsőség' szó jelentése a magyar nyelvben az, hogy valaki vagy valami nagyra becsült, tiszteletre méltó teljesítményt vagy érdemet mutatott fel. Emellett gyakran használjuk a hatalommal, gazdagsággal és hírnévvel kapcsolatos fogalmakban is.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó kialakulása az ókori görög nyelvből ered, ahol a 'kleosz' szó hasonló jelentéssel bírt. A latin nyelvben pedig a 'gloria' szó volt megfelelője. A magyar nyelvbe a középkorban került át, amikor a kereszténység térhódítása miatt az egyházban egyre fontosabbá vált az isten dicsérete.

Szófaja és helyesírása

A 'dicsőség' szó főnév, helyesírása pedig: d-i-c-s-ő-s-é-g.

Példamondatok

Példamondatok:
- A bajnoki cím megszerzése óta a csapatnak hatalmas dicsőség jutott.
- Az igazság dicsősége mindig felülkerekedik a hazugságokon.
- Az aranyéremmel járó dicsőségért éveken át dolgoztunk.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések:

- Hírnév

- Dicsfény

- Előkelőség

- Ragyogás

- Emlékzetesség

Betűrendben közeli szavak

diasztolé, dichotómia, dicsér, dicséret, dicsértessék, dicsőség, didakta, didaktika, didaktikus, didi, diéta,