cölibátus
cölibátus szó jelentése
A "cölibátus" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A cölibátus egy olyan életmód, amelyben az illető tartózkodik a házasságtól és a szexuális kapcsolatoktól. Gyakran vallási vagy papi fogadalmat jelent, de előfordulhat más okokból is. A cölibátus kifejezés leggyakrabban a katolikus egyház papjai esetében használatos, akik a papság megszentelésekor fogadalmat tesznek arra, hogy életük végéig tartózkodnak a házasságtól és szexuális kapcsolattól. Azonban fontos megjegyezni, hogy a cölibátus nem csak vallási kontextusban létezik. Egyes emberek választják ezt az életmódot önkéntesen, legyen az személyes vagy spirituális okokból. A cölibátus lehet ideiglenes is, például amikor valaki időszakosan tartózkodik szexuális tevékenységtől vagy párkapcsolattól. Ezen kívül, a "cölibátus" szó használata néha átvitt értelemben is történhet, amikor valaki tartózkodik bármiféle intim kapcsolat létesítésétől vagy párkapcsolattól, függetlenül attól, hogy van-e vallási vagy más okuk erre.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "cölibátus" szó eredete a latin "caelebs" szóból származik, ami "nőtlen" vagy "hajadon" jelentést hordoz. A késő latin nyelvben a "caelebs" szó már általánosan az örökös nőtlenségre utalt. A katolikus egyházban a cölibátus fogalmát először a 4. században kezdték el használni annak kifejezésére, hogy az egyházi hierarchiába tartozók szexuális tartózkodást vállaltak.
Az etimológiai elemzés során azt is megállapíthatjuk, hogy a latin "caelebs" szó eredete nem teljesen tisztázott. Egyes nyelvészek úgy vélik, hogy ez a szó eredetileg az óindoeurópai nyelvi gyökérből, a *kelebh- (egyedülálló, nőtlen) szóból alakult ki.
A cölibátus fogalma különösen fontos lett az egyházban, ahol a papok és szerzetesek elkötelezték magukat az örökös nőtlenségre. Az egyház ezt az intézményt arra használta fel, hogy megerősítse a papság tisztaságát és elkötelezettségét Istennek.
Fontos megjegyezni, hogy a cölibátus szó nem csak az egyházi kontextusban használatos. A laikus életben is alkalmazzák, ha valaki tartózkodik a házasságtól vagy nemi élettől.
Összefoglalva, a "cölibátus" szó eredete a latin "caelebs" szóból származik, ami eredetileg "nőtlen" vagy "hajadon" jelentést hordozott. A fogalom kialakulása és elterjedése az egyházban történt, de ma már általánosan alkalmazott szó a tartózkodásra vagy a nőtlenségre utalva.
Szófaja és helyesírása
Főnév
Példamondatok
1. A katolikus papság szigorú cölibátusra kötelezett.
2. Sok vallási vezető választja a cölibátust az isteni szolgálatra szentelődve.
3. A cölibátus gyakran megköveteli a szexuális tartózkodást és a házasság elutasítását.
4. A cölibátus lehetőséget ad a papoknak arra, hogy teljes mértékben az Istennek szenteljék magukat.
5. A cölibátus döntését sokan hatalmas önfegyelemmel és áldozattal hozzák meg.
6. A cölibátus néha konfliktusokat okozhat a hívők között, akik különböző nézeteket vallanak erről a témáról.
7. A cölibátus választása lehetőséget ad a papoknak arra, hogy teljesen odaadóan szolgáljanak az egyházban és a közösségben.
8. Sok fiatal ember választja ma is a cölibátust, mert fontosnak tartják az önmegtagadást és az isteni meghívás elfogadását.
9. Az egyházban valószínűleg mindig lesznek emberek, akik önkéntes alapon választják a cölibátust.
10. A cölibátus életmódja sok tekintetben eltér a hagyományos házasságtól és családi élettől.
Rokonértelmű szavak
szüzesség, nőtlenség, papi szüzesség
Fonetikus átírás
A fonetikus átírás a következő lenne: ['t͡ʃølibaːtuʃ]
Betűrendben közeli szavak
coetus, coitus, coitus interruptus, coki, cókmók, cölibátus, colitis, cölöp, colstok, comme il faut, comme_il_faut,