bonitás

bonitás szó jelentése

A "bonitás" szó a magyar nyelvben a következőképpen értelmezhető: Jelentése: A bonitás egy olyan kifejezés, amely a valaminek a minőségét, vonzerejét vagy értékét jelöli. Gyakran használják az üzleti világban, a pénzügyi szektorban és a hitelminősítés területén. Fogalma: A bonitás fogalma arra utal, hogy mennyire megbízható és fizetőképes egy adott személy vagy vállalkozás. A bonitás értékelése során több tényezőt figyelembe vesznek, például a pénzügyi helyzetet, a jövedelmet, az adófizetési képességet és a hitel történetét. Az adott személy vagy vállalkozás bonitása alapján döntenek arról, hogy mekkora hitelt vagy kölcsönt nyújtanak nekik, illetve milyen kamatot alkalmaznak. A bonitást gyakran használják az üzleti kapcsolatok létrejöttéhez és fenntartásához is. Egy vállalkozás bonitása befolyásolhatja, hogy milyen partnerekkel tud együttműködni, milyen szerződéseket köthet vagy milyen üzleti lehetőségeket kap. Összességében a bonitás egy olyan fogalom, amely a megbízhatóságot, fizetőképességet és értéket jelöli, és számos területen fontos szerepet játszik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "bonitás" szó eredetileg a latin "bonus" szóból származik, ami "jó" vagy "jóságos" jelentést hordoz. A latin nyelvből ered, és az idők során átvette a jelentését és használatát a többi európai nyelvben.

A "bonitás" kifejezést először a középkori latinban használták, ahol a "bonitas" kifejezés már egyértelműen a jó tulajdonságokat, a jó jellemet vagy a jó cselekedeteket jelentette. A középkorban főként erkölcsi értelemben használták, például egy személy bonitása arra utalt, hogy mennyire jóak és tisztességesek voltak az intézkedései és döntései.

Az idők folyamán a "bonitás" szó jelentése kibővült, és ma már nem csak erkölcsi értelemben használjuk. Általánosságban véve azt jelenti, hogy valami jó minőségű vagy vonzó. Például egy termék bonitása azt jelenti, hogy milyen jó minőségű vagy vonzó megjelenésű.

Összefoglalva, a "bonitás" szó eredete a latin "bonus" szóból ered, ami "jó" jelentést hordoz. A szó eredetileg az erkölcsi jó tulajdonságokat és cselekedeteket jelölte, majd kibővült a jó minőségű vagy vonzó dolgokra való utalással.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A bank felmérte a vállalkozások bonitását, mielőtt hitelt nyújtott nekik.
2. Az autókereskedő csak magas bonitású ügyfeleknek ad lízing lehetőséget.
3. Az általam bérelt lakásnak jó bonitása van, így könnyen megtaláltam az új albérletet.
4. A cégvezető rendszeresen ellenőrzi a beszállítók bonitását, hogy biztosítsa a stabil anyagellátást.
5. A banki hitelkártya kérelmem elutasították, mert nem volt megfelelő a bonitásom.
6. A hitelintézet kedvezményes kamatot kínál azoknak, akiknek kitűnő bonitása van.
7. Az új ügyfélnek meg kellett mutatnia a vállalkozása pénzügyi kimutatásait, hogy igazolja a bonitását.
8. A befektetési alapok általában csak olyan cégek részvényeibe fektetnek, amelyek jó bonitással rendelkeznek.
9. Az ingatlanközvetítő figyelembe veszi az érdeklődő vevők pénzügyi bonitását, mielőtt megmutatja nekik a drágább ingatlanokat.
10. A vállalat hitelezéssel növelte a likviditását, mivel jó bonitása volt és alacsony kamatokat kínáltak neki.

Rokonértelmű szavak

jóság, minőség, értékesség, megbízhatóság

Fonetikus átírás

[ˈbonitɑːʃ]

Betűrendben közeli szavak

bona fide, bona_fide, boncterem, bondage, böngész, bonitás, bónusz, bonviván, bőnye, borász, borbíró,