bizonyíték

bizonyíték szó jelentése

A 'bizonyíték' szó a magyar nyelvben azt jelenti, hogy valami, ami meggyőző erővel rendelkezik és alátámasztja egy állítás igazságát vagy valóságát. Ez lehet tárgyi anyag vagy szóbeli vallomás is.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó kialakulása a középkori latinból ered, a 'probatio' szóból, ami bizonyítást, igazolást jelentett. Ennek továbbfejlődése az olasz 'prova' szó lett, ami próbát vagy bemutatót jelent. Ebből került át a francia 'preuve', majd a magyarba az 1560-as években.

Szófaja és helyesírása

A 'bizonyíték' szó főnév formában használatos, helyesírása pedig így néz ki: bizonyíték.

Példamondatok

Példamondatok:
- A jelenléte a helyszínen bizonyíték arra, hogy ő volt az elkövető.
- A tudományos kutatások során fontos az érvényes bizonyíték megszerzése.
- Az ügyésznek kell bizonyítékot szolgáltatnia a vádlott bűnösségéről.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések:

- Igazolás

- Tényanyag

- Evidencia

- Okirat

- Dokumentum

Betűrendben közeli szavak

biz, bizalom, bizarr, bizományi, bizonyítás, bizonyíték, bizonyítvány, bizonyos, bizonyosság, bizonyság, bizonytalan,