albedo

albedo szó jelentése

Az "albedo" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: Az "albedo" egy latin eredetű kifejezés, amely az objektumok vagy felületek visszaverőképességét jelöli. Az albedo mértékegysége a 0 és 1 között változik, ahol az 1-es érték teljes visszaverést, míg a 0 érték teljes elnyelést jelent. Az albedo a fényvisszaverő képesség arányát méri, ami azt mutatja meg, hogy mennyi napfényt ver vissza egy objektum vagy felület. Magas albedóval rendelkező felületek több napfényt vernek vissza, míg alacsony albedójú felületeken a fény nagy része elnyelődik. Az albedo fontos tényező az éghajlati változások és az időjárási folyamatok szempontjából. Például, ha egy terület magas albedóval rendelkezik (pl. hóborította hegyek), akkor több napfény visszaverődik, így hűvösebb környezetet eredményezhet. Ezzel szemben, ha egy terület alacsony albedóval rendelkezik (pl. aszfaltút), akkor a napfény nagy része elnyelődik, így melegebb környezetet eredményezhet. Az albedo fogalma tehát a fényvisszaverődés mértékét jelenti, amely hatással lehet az objektum vagy felület hőmérsékletére és az általa keltett klímahatásokra.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

Az "albedo" szó a latinból származik, és eredetileg azt jelentette, hogy "fehérség" vagy "világosság". A szó eredetét a római időkig vezethetjük vissza, amikor az albedo egyike volt a négy alapvető kozmológiai elemnek.

Az albedo fogalmát az ókorban először görög filozófusok használták, akik a világ működését megmagyarázó elméleteikben használták a kifejezést. Az albedo azonosítására leginkább a Földön lévő objektumok és felszínek visszaverődési képességét jelölte.

A középkorban az albedo fogalma elterjedt az asztrológia és az alkímiában is. Az alkímisták szerint az albedo a tisztítás és megtisztulás folyamata volt, amely során a nyers anyagot fehérré kellett változtatni.

Az albedo fogalma a modern tudományban is fontos szerepet játszik. A földtudományokban például az albedót a bolygók és más égitestek felszínének fényvisszaverő képességével kapcsolatban használják. Az atmoszféra kutatásában pedig az albedót használják a napsugárzás visszaverődésének mérésére és az éghajlati változások tanulmányozására.

Összességében az albedo szó eredete és kialakulása a latinból származik, és az ókori görög filozófusoktól kezdve számos tudományterületen használják a fényvisszaverődést vagy tisztítást jelölő fogalomként.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A jég és a hó magas albedóval rendelkezik, ezért visszaveri a napfényt.
2. Az alacsony albedójú sötét aszfalt úgy vonzza a napfényt, hogy felmelegszik.
3. Az albedó hatással van a globális felmelegedésre, mivel befolyásolja a Földön beérkező és visszavert napsugárzást.
4. A fehér tetők magasabb albedót biztosítanak, így csökkentik az épület hőfelvételét nyáron.
5. Az albedó mérése fontos szerepet játszik a meteorológiai kutatásokban és a klímamodellezésben.
6. Az Antarktiszon található jégtakaró magas albedóval rendelkezik, ami segít fenntartani a hideg klímát.
7. A tengerjéreg albedója befolyásolja az óceánok hőmérsékletét és az élővilág eloszlását.
8. A sötét erdős területek alacsony albedót mutatnak, ami miatt több napsugárzást szívnak magukba és melegebbek lehetnek.
9. Az űrkutatásban az albedót gyakran figyelembe veszik a bolygók felszínének tanulmányozásakor.
10. Az albedo változása hatással lehet a gleccserek és a jégsapkák olvadására.

Rokonértelmű szavak

visszaverődés, tükröződés, visszasugárzás

Fonetikus átírás

ælˈbiːdoʊ

Betűrendben közeli szavak

alapvető, alássan, alatt, alatti, alázat, albedo, albínó, álca, aldoszteron, áldott, áldozat,