A statisztikai adatok szerint a hazai háztartásokban nagyobb fűtési energiára azért van szükség, mert a több évtizedes múltra visszatekintő lakásállomány jelentős részének hőszigetelése nem megfelelő.

Az építés során nem ügyeltek az energiatakarékossági szempontok figyelembevételére, a fűtéshez szükséges energiaigény minimalizálására. Nem véletlen tehát, hogy a hasonló ingatlanok birtokában magánszemélyek, cégek és civil szervezetek is egyre inkább felülvizsgálják – mindenekelőtt a magas energiaárak, valamint a 21. század környezetvédelmi szempontjainak figyelembevétele miatt – az ingatlanok energiafogyasztását.

A mögöttünk hagyott évtizedek energiaárainak folyamatos növekedése következtében utóbbiak mellett állami intézmények is bevételeik mind nagyobb hányadát költik közüzemi díjak rendezésére. A hőveszteség minimalizálása és a fűtés-megtakarítás maximalizálása érdekében napjainkban már a hőszigetelési eljárások és technológiák valóságos tárházából válogathatunk.

A jellemző hőtechnikai mutatók természetesen nem kizárólag a falak vagy éppen a födémszerkezet utólagos hőszigetelésével, illetve a meglévő nyílászárók hőszigetelt ablakokra és ajtókra történő cseréjével javíthatók.

Nemcsak Európa fejlett országaiban, hanem néhány éve hazánkban is terjed a cellulóz alapú szigetelés alkalmazása. A cellulóz hőszigetelés befújásos technológiával való kivitelezése kimondottan előnyös lehet utólagos tetőszigetelésénél elsősorban a minimális bontás, illetve a hőszigetelést követő utómunkálatok időráfordítása és költségeinek elmaradása miatt.

A városi urbanizált közegekben lévő – nem ritkán cégek és civil szervezetek székhelyéül szolgáló – lakások határoló falainak hőszigetelése, műemlékvédelmi szempontok miatt sok esetben csak belső oldalon valósítható meg. Az építészek egyöntetű véleménye szerint igazán a határoló szerkezetek – tehát falak, födémszerkezetek és nyílászárók – együttes felújítása hoz nagyságrendekkel mérhető eredményt. Ezekre kínál kiváló megoldást a Csalán Egyesület Zöldítsd a házfalat c. programja, amelynek keretében az épületek falat növényekkel futtatják be, így érve el szigetelési és árnyékolási hatást és jelentős költség és energiamegtakarítást.

A fűtés-megtakarítási szempontok lehetőségeit szemügyre véve gyakran visszatérő kérdés a redőnyök hőszigetelésének képessége. Jó, ha tudjuk, hogy a legtöbb energia minden épületben a nyílászárókon keresztül távozik, amely még a legjobban hőszigetelt – esetleg hővédő üveggel ellátott – ablakokra is igaz. Bár az egyes redőnyszerkezetek műszaki paraméterei – ezáltal hőszigetelő képessége – között jelentős különbségek vannak, azt biztonsággal kijelenthetjük: a téli hónapokban redőnyök felszerelésével a gázszámlán, míg a forró nyári periódusban a légkondicionáló áramdíján spórolhatunk. A hagyományos műanyag redőnylécek ugyan kevésbé szigetelnek hatékonyan, ám a szintén műanyagból készülő redextra redőnyök lefutója már keskenyebb illetve kefével is ellátott. A hőszigetelés szempontjából szintén optimálisabb alumínium redőnyök szintén kefével csillapított lefutóval kiépített szerkezetek, ráadásul az alumínium lécekben szigetelő hab is található, ami már érzékelhető hőszigetelő képességet tesz lehetővé.

Érdemes még megemlíteni a nyílászárók utólagos szigetelését is. Esztergomban a Környezetkultúra Egyesület, Győrben a Reflex, míg Nyíregyházán az E-misszió Egyesületnél akár gépek is kölcsönözhetőek, amelyekkel nyílászáróink utólagosan szigetelhetőek csináld magas alapon is. Az Energia Brigádoknak nevezett szervezetek még ma is elérhetőek.

A fentiekből láthatjuk, hogy rengeteg megoldás létezik épületeink energiatakarékossági adottságainak javítására, hőmegtartó képességének növelésére. A 21. század fűtés-megtakarítási lehetőségeinek tárházában pedig azokkal a hagyományos, ám bevált megoldásokkal is érdemes kalkulálunk, amelyet a redőnyökben rejlő lehetőségek jelenthetnek.